Hoffer Frigyes

okleveles mélyhegedűművész-tanár, munkacsoport-vezető

Kisgyermekként, tizenkét éves koráig családja jelentette a zenét, édesapja tanította zongorázni, aki autodidakta módon tanult. A gyerekkori közös családi éneklések a mai napig meghatározó élményeket jelentenek számára.

Hegedülni a székesfehérvári Hermann László AMI-ban kezdett, Dományi Beáta tanárnőnél, majd hat év hegedülés után alapvizsgát tett és brácsa hangszerre váltott. Ezután egy évig Székesfehérváron Bergerné Szőnyi Annánál, majd három évig Budapesten, a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Papp Sándornál.

2015-ben felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karára, ahol 2015-2023 között klasszikus mélyhegedű előadóművész (BA); okleveles mélyhegedűművész (MA), illetve okleveles mélyhegedűművész-tanár (MA) képesítést vehetett át. Az egyetemi hangszeres tanárai dr. Ludmány Emil és Szűcs Máté voltak, akik szakmai alázata, elméleti- és gyakorlati tudása, valamint embersége most is példamutató számára. Kicsit kilógott a ,,komolyzenét játszók” sorából, a zene számára mindig eszköz volt. Eszköz, hogy megérintsen, megszólítson másokat, hogy megszólaltassa azt, amit szavakkal olykor nehéz kifejezni; nem csak a komolyzenén keresztül.

2017 őszén kezdett el tanítani a Symphonia AMI-nál mint hegedűtanár. Visszatekintve az elmúlt időszakra úgy érzi, kellő ,,felvilágosítást” kapott arra nézve, hogy nem átlagos körülmények között és nem átlagos gyerekekkel kell majd foglalkoznia. 2019-ben vette át a munkacsoport-vezetői feladatokat Bogádmindszent és Magyarmecske telephelyeken.

Kollégáival nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a helyi általános iskolák mindennapjaivá váljanak a növendékekkel közösen tartott megemlékezések, ünnepségek, tematikus napok. Tanítványaik az évek alatt az ilyen rendezvények állandó fellépőivé váltak. A helyi értékteremtés mellett résztvevői a 2019 óta Pécsett évente megrendezésre kerülő Baranya megyei Symphonia telephelyek gálakoncertjének is. Emellett az iskolai táborok szervezésében és lebonyolításában vállal kiemelkedő szerepet.

Itt, a Symphoniánál a zene tényleg eszköz a gyerekek és a tanárok között. Zenekarokat vezet, kottát ír, hangszerel, de a szociális munkára is komoly hangsúlyt fektet. A hegedű és a brácsa mellett hobbiként játszik még zongorán, gitáron, prím-tamburán, illetve tangóharmónikán. Az Intézmény elődjének egyik mottója számára egyszerre gyerekkorának meghatározó élménye és maga a tananyag, amit átadhat a következő generációnak:

,,Együtt lenni jó, együtt zenélni jó!”